2012. július 1., vasárnap

6~1D

*Selena szemszöge*
-Ma nem mennék el a vidámparkba?-szürcsöltem az alma levembe.-Miért?-lepődött meg.-Ugyanmár!Hisz imádod a helyet!-ugrottam neki.-Öö..izé.. ma nincs kedvem.-jött zavarba, mintha valamit titkolna.-Légy szíves!-kutya arcot varázsoltam, sötétbarna szemeim kidüllesztettem és könyörögtem, mint a kisgyermek a fagylaltért.-Oké, indulhatunk!-raktam le a poharat az asztalra és az ajtó felé sétáltam.-Most?-fagyott le.Bólintottam és rövid idő alatt, odaértünk a várva várt helyre, fizettünk jegyekért és társai.Felültünk a hullámvasútra, ami eléggé meredek, kissé izgultam, míg Demi, egy helyben ült, olyan volt,mint egy hulla.-Minden oké?-mosolyodtam rá..-Persze!-vigyorodott el.

Elindult a gép, a szívem a torkomnál dobogott, megbántam, hogy a legelső székekre ültünk.Egy óriási lejtőn csúszott le a járgány, a lehető leggyorsabban, sikítani sem bírtam, szemeim becsuktam ahogy a szám is, izgalmas menet volt az egész.-Oké akkor mehetünk haza.-futott a kijárathoz Demi, de mielőtt megbírtam volna szólalni, öt fiút tekintettünk meg, akikbe véletlenül belerohant.

*Demi szemszöge*
-Úgy sajnálom, ne haragudj!-mentegetőztem a fürtösnek, aki álmomba jelent meg, a többivel együtt.-Harry, nem de?-mutattam rá.-De!-ráztam vele kezet.-Most az én nevem mond el!-kérlelt a szőke.-Liam?-adtam tippet.Fejet csóvált.-Niall!-s megpuszilta a kezem.-Most mond el az én nevem is!-bunkózott Sel, dülledt szemekkel rá meredtem.-Én ki vagyok?-szólt a csíkos felsős.-Répa imádó?-nevettem föl.-Tényleg itt a telószámunk!-adta át a fekete.-Ti ilyet hordotok magatoknál?-elmélkedett Sel.Vállat vontam, a kis lapot becsúsztattam a zsebembe és haza indultunk, csöndben.

*Selena szemszöge*
-Mondcsak Demi, te ismered őket?-akartam az ügy végére járni.-Nem, csak velük álmodtam.-szólalt fel, halkan.Felvontam szemöldököm.-Miért nem szóltál?-ültem le mellé.-Mert hülyének néztél volna.-motyogott.-Te ígyis-úgyis az vagy, ha ez nyugtat!-öleltem meg.-Ma este bál!-ugrott fel és a szobába rohantunk, a szekrényben mind a kettőnknek kerestünk alkalomra való ruhát.-Te bepakoltál ide?-értetlenkedtem.-Kicsit!-húzta el a száját.Én egy türkiz ruhát húztam magamra, ő egy barack vagy fehéres színűt és elégedetten néztünk a tükörbe, persze mázat is raktunk arcunkra, próbáltam natúran sminkelni.Ellenben vele.-Tényleg Demz, a telefonszámuk?-fordultam felé.Ő csak rohant a nadrágjához, kifordította, zsebeit átkutatta.Majd végig fogdosta magát.-Elhagytam!-ordított, majd ledermedve rám nézett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése